Trizs k�zs�g a sz�razv�lgy fels� v�g�n, a Cs�rg�s patak ment�n, igen r�gen kialakult magyar telep�l�s. �r�sos adat fenn�ll�s�r�l 1275 �ta van, de m�r el�z�leg is lakott ter�ilet volt. A k�rny�k kir�lyi birtok volt �s a kir�lyi �r�k , akik az erd�ket, vizeket �rizt�k, telep�ltek meg itt. A k�rny�kbeli szl�vok anyanyelv�k�n Strizs elnevez�ssel illett�k a helyet, ami "(5ri"sz�t jelent. Ebb�l ad�dik a jelenlegi Trizs elnevez�s. Az egykori G�m�r v�rmegy�hez tartoz� k�zs�g hat�r�ban korak�z�pkori vasolvaszt� telepeket t�rtak f�l a r�g�szeti kutat�sok, melyek k�z�l az egyik eredeti �llapot�ban kiemelt "bucakemence" ma a rudab�nyai m�zeumban tal�lhat�. Vasolvaszt� telepek hagyom�nyos fasz�n�get� telepekhez kapcsol�dtak, de a k�zeli m�szk� el�fordul�sok miatt a m�sz�get�s is jelen volt. 1496-ban a tornaaljai csal�d a f�ldesura. A f�urak hatalrnaskod�sa itt is tapasztalhat�. 1556-ban Bebek Gy�rgy miut�n Vay Andr�s Szendr� v�r�ba z�ratta, megt�madta ennek nemesi kast�ly�t Trizsben, elfoglalta �s minden �rt�k�t elrabolta. A k�ves meredek hegyoldalakb�l �ll� ter�let f�ldm�vel�sre kev�sb� alkalmas, ink�bb az �llatteny�szt�s volt jellemz�. 1696-ban k�l�n nemesi �s paraszti b�r�ja volt a falunak. A sah csap�s miatt a lakoss�g k�tszer is kicser�l�d�tt. 1773-ra a magyar mellett jelent�s volt a fels� r�szr�l betelep�lt p�sztor lakoss�g K�l�n�sen kifejl�d�tt a juh�szat a XVI. sz�zad m�sodik fel�ben, amikor a lakoss�g �lland� nyugtalans�gban �lt a t�r�k zaklat�s miatt. Lak�i �vr�l �vre a juh d�zsmajegyz�k�ben szerepeltek, s csak juhai ut�n ad�ztak. 1564-ben a t�r�k h�dolts�g miatt lakatlan, �s 13 �vig a falu �resen �llt. A zaklat�sok miatt k�s�bb is gyakran menek�lnie kellett a lakoss�gnak. 1860 ut�n az eln�ptelenedett falu telkeit a nemess�g szerezte meg, s k�s�bb kuri�lis faluk�nt �rt�k �ssze.