Trizsrl
www.trizs.hu 2006.06.06. 14:01
Trizs kzsg Borsod-Abaj-Zempln megye szak-nyugati sarkban helyezkedik el az Aggteleki Nemzeti Park szomszdsgban.
Trizs kzsg a szrazvlgy fels vgn, a Csrgs patak mentn, igen rgen kialakult magyar telepls.
rsos adat fennllsrl 1275 ta van, de mr elzleg is lakott terilet volt.
A krnyk kirlyi birtok volt s a kirlyi rk , akik az erdket, vizeket riztk, telepltek meg itt.
A krnykbeli szlvok anyanyelvkn Strizs elnevezssel illettk a helyet, ami "(5ri"szt jelent. Ebbl addik a jelenlegi Trizs elnevezs.
Az egykori Gmr vrmegyhez tartoz kzsg hatrban korakzpkori vasolvaszt telepeket trtak fl a rgszeti kutatsok, melyek kzl az egyik eredeti llapotban kiemelt "bucakemence" ma a rudabnyai mzeumban tallhat. Vasolvaszt telepek hagyomnyos fasznget telepekhez kapcsoldtak, de a kzeli mszk elfordulsok miatt a mszgets is jelen volt.
1496-ban a tornaaljai csald a fldesura. A furak hatalrnaskodsa itt is tapasztalhat. 1556-ban Bebek Gyrgy miutn Vay Andrs Szendr vrba zratta, megtmadta ennek nemesi kastlyt Trizsben, elfoglalta s minden rtkt elrabolta.
A kves meredek hegyoldalakbl ll terlet fldmvelsre kevsb alkalmas, inkbb az llattenyszts volt jellemz.
1696-ban kln nemesi s paraszti brja volt a falunak. A sah csaps miatt a lakossg ktszer is kicserldtt. 1773-ra a magyar mellett jelents volt a fels rszrl beteleplt psztor lakossg
Klnsen kifejldtt a juhszat a XVI. szzad msodik felben, amikor a lakossg lland nyugtalansgban lt a trk zaklats miatt. Laki vrl vre a juh dzsmajegyzkben szerepeltek, s csak juhai utn adztak. 1564-ben a trk hdoltsg miatt lakatlan, s 13 vig a falu resen llt. A zaklatsok miatt ksbb is gyakran meneklnie kellett a lakossgnak. 1860 utn az elnptelenedett falu telkeit a nemessg szerezte meg, s ksbb kurilis faluknt rtk ssze.
|